2017-től kötelező az építés- tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás

Menü

Legtutóbbi bejegyzések

Murphy törvényei

Amit el lehet lopni, azt el is lopják. Ami le tud égni, le is ég, ha biztosítást kötöttek rá.

Szavazás

Blank Form (#5)

Tartalom megosztás

Építész tervező, kivitelező felelősségbiztosítás

Jelentősen egyszerűsödött az építési engedélyezési eljárás 2016-ban a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén. Az ilyen ingatlanok létrehozására irányuló építési tevékenység elnevezése 2017.01.01.-től egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység.

Az egyszerű bejelentés szabályait a 1997. évi LXXVIII. törvény 33.§-a tartalmazza. Ezen szabályok között szerepel az is, hogy az építtetőnek kötelessége építész tervezőt tervezői művezetésre megbízni. A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet pedig előírja, hogy az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatásához szükséges tervezési szerződésnek a Ptk. és az Étv. előírásain túlmenően tartalmaznia kell a tervező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelező felelősségbiztosítással rendelkezik. Mindez azt jelenti, hogy az építészeti tervezőnek olyan építészeti-műszaki tervezői felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, amely kiterjed műszaki ellenőrzésre, felelős műszaki vezetésre. Az építési kivitelezőknek pedig építési kivitelezői felelősségbiztosítással kell rendelkezniük.

A Biztosítás.ma Független Biztosítási Alkusz Kft. weboldalán könnyen és egyszerűen kérhet biztosításra vonatkozó ajánlatot a műszaki tervezői- építészeti felelősségbiztosítás, vagy építési kivitelezői felelősségbiztosítás online biztosítási ajánlatkérő oldalon

 

Érdemes megvizsgálni, hogy az építés megvalósulása során ki miért felelős:

A tervező felelős:

  • a) az általa készített építészeti-műszaki dokumentáció (ideértve a kivitelezési dokumentációt is)
  • aa) műszaki tartalmának szakszerűségéért,
  • ab) valós állapotnak megfelelő tartalmáért,
  • ac) építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért,
  • c) az építészeti-műszaki dokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztásáért,
  • d) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért.

A kivitelező felelős:

  • a) az építőipari kivitelezési tevékenység jogszerű megkezdéséért és folytatásáért, az építési napló vezetéséért, kivitelezői jogosultságának meglétéért,
  • b) az építtető által rendelkezésére bocsátott, hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációban, valamint a kivitelezési dokumentációban előírtak betartásáért és betartatásáért, és
  • c) az elvégzett szakmunkák eredményeként létesült szerkezetek, berendezések, építmény, építményrész rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért.

A felelős műszaki vezető felelős:

  • a) az építményfajtának, építési tevékenységnek megfelelő jogosultságának meglétéért,
  • b) a szakmunka irányításáért,
  • c) – kormányrendeletben meghatározott feladatai körében – az építmény, építményrész jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési dokumentációnak megfelelő megvalósításáért, továbbá
  • d) az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és
  • e) a munkálatok végzésének szakszerűségéért.

Az építtető felelős:

  • a) az építési beruházás teljes fedezetének biztosításáért,
  • c) az engedélyezési és kivitelezési terv tervezőjének, az építési műszaki ellenőr, valamint a kivitelező kiválasztásáért,
  • d) az építésügyi hatósági engedély, építésügyi vagy építésfelügyeleti tudomásulvétel megszerzéséért,
  • e) a hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációban, valamint a kivitelezési dokumentációban foglaltak betartásáért,
  • f) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez szükséges jogszabályban előírt dokumentumok (tervek) meglétéért, az elektronikus építési napló vezetése esetén az építési napló készenlétbe helyezéséért,
  • g) az építési munkaterület átadásáért,
  • h) az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ellenőrzéséért,
  • i) azért, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg,
  • j)azért, hogy az építési napló a hatósági ellenőrzések és eljárások során az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság rendelkezésére álljon, valamint
  • k) az e törvényben meghatározott esetekben személyes adatok közléséért és jogszabályban meghatározott esetekben a megjelölt adatok bejelentéséért.

Az építtető és a kivitelező együttesen felel azért, hogy az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladékot – a külön jogszabályban meghatározott módon – elszállíttassa, a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában átadja, a környezetben okozott károkat megszüntesse.